Fogaskerekek - Kritikai írások

J. M. Coetzee

A Fogaskerekek - Kritikai írások J.M. Coetzee 2000-2005 között keletkezett irodalmi esszéit gy?jti egybe. A kötet els? felében tárgyalt írók m?vei többnyire a századvégi Osztrák-Magyar Monarchia szellemiségéhez köthet?k. Így ebben a részben Italo Svevo, Joseph Roth, Bruno Schulz és Márai Sándor könyveir?l is szó esik. Coetzee ugyanakkor behatóan elemzi a 20. századi német irodalom kiemelked? alakjainak munkásságát: Robert Musil, Robert Walser, Walter Benjamin (Árkád-projekt), Joseph Roth, Gunter Grass és W. G. Sebald mellett született esszé a költ? Paul Celanról is. Graham Greene Brightoni sziklája, valamint a Coetzee által régóta csodált Samuel Beckett rövidebb lélegzet? írásai is külön fejezetet kaptak. Az amerikai irodalomból Walt Whitman, William Faulkner, Saul Bellow, Arthur Miller és Philip Roth m?veir?l írt kritika szerepel a kötetben. Az esszégy?jteményt három, szintén Nobel-díjas pályatársról (Nadine Gordimerr?l, Gabriel García Márquezr?l és V. S. Naipaulról) írt tanulmány zárja. Tárgyalt szerz?k: Italo Svevo, Robert Walser, Robert Musil, Walter Benjamin, Bruno Schulz, Joseph Roth, Márai Sándor, Paul Celan, Günter Grass, W. G. Sebald, Hugo Claus, Graham Greene, Samuel Beckett, Walt Whitman, William Faulkner, Saul Bellow, Arthur Miller, Philip Roth, Nadine Gordimer, Gabriel García Márquez, V. S. Naipaul. Részlet:
"Magát Coetzee-t általában nem tekintik sem európai, sem amerikai írónak: pályája nagy részét Dél-Afrikában töltötte, és a regényei fele ebben az országban játszódik. Jelenleg Ausztráliában él, és legfrissebb regénye, a Slow Man cselekményének színtere az ? "fogadott városa", Adelaide. Az utolsó három esszében tárgyalt írók (Nadine Gordimer, Gabriel García Márquez és V. S. Naipaul), Coetzee-hoz hasonlóan, nem nagyvárosi hátter?ek, és osztoznak vele az irodalmi Nobel-díjjal megpecsételt globális elismertségben is. Az ? esetükben Coetzee nem a szerz? életútjára összpontosít, hanem egy-egy konkrét regényre, így e három esszét nem retrospektív méltatásként, hanem a kortársakkal folytatott párbeszédként olvassuk. Coetzee elvárja, hogy az ? m?veit is ugyanolyan szigorú mérce szerint ítéljék meg, ahogy ? ítéli meg másokét."
(Részlet Derek Attridge el?szavából)