A piros hajú nő

Orhan Pamuk

"A Piros Hajú N? mély fájdalommal állt a két harcos mögött. ? is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú N? és a körülöttük lév?k egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú N? sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendít? költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú N? a férfiakról, a velük átéltekr?l és az életr?l el?adott, de ? a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá." A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születés? és ma is Isztambulban él? Orhan Pamuk (1952– ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszer?ségnek örvend? alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. M?veit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelent?s irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelent?sebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó cím? regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író m?veiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerül? Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ?si módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem "úrfi" küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos n? régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a n?be, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét… Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú n? egyszerre krimiszer?en realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett b?n feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szerepl?k életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre