Második világháború

John Keegan

"Egyszer?en káprázatos… Nemzedékünk legkiválóbb hadtörténésze".– Tom Clancy
Kereken nyolcvan esztend?vel ezel?tt robbant ki az emberiség történetének legnagyobb, legpusztítóbb és legvéresebb háborúja, amely a föld hat kontinensén és három óceánján zajlott, ötvenmillió áldozatot követelt, és pusztítása kiterjedt szinte a teljes emberi civilizációra. John Keegan brit hadtörténész leny?göz? intelligenciával és tökéletes arányérzékkel kalauzolja végig olvasóit a háború történetén. Az események részletes bemutatása mellett Keegan nagy hangsúlyt fektet a stratégiai elemzésre és a háború "vezérmotívumaira" is, miközben a világégés gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásait is ért? módon tárja az olvasók elé. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választja ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a modern hadviselés második világháborúra jellemz? sajátos válfajaiból. Ennek alapján elemzi a légideszant-hadviselés (Kréta), a repül?gép-hordozókkal vívott tengeri háború (Midway), a páncéloscsata (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin), valamint a kétélt? hadviselés (Okinava) eseményeit és sajátos mozzanatait. Bemutatja a szembenálló szövetségi rendszerek m?ködését, kit?n? portrékat rajzol a háború legfontosabb szerepl?ir?l (Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin, Roosevelt), és részletesen szól a tudomány és a haditechnika szerepér?l, a megszállás, az ellenállás, a hadászati bombázás és a hírszerzés hatásairól és következményeir?l – egyszóval mindenr?l, ami világméret?vé és totálissá tette a konfliktust. A brit tudós mára klasszikussá vált, monumentális m?ve sokkal több, mint a háború egyszer? hadtörténete: lebilincsel? stílusának köszönhet?en akár regényként is megállja a helyét, kézikönyvként pedig nélkülözhetetlen mindazok számára, akik meg akarják érteni a 20. század legfontosabb eseményének mélyebb összefüggéseit. JOHN KEEGAN (1934–2012) több mint negyedszázadon át tanított hadtörténetet a sandhursti Királyi Katonai Akadémián, majd a Daily Telegraph védelmi rovatát vezette. Vendégoktatóként tanított Princetonban és Cambridge-ben is. Számos klasszikus hadtörténeti munka (A csata arca, A hadviselés története) szerz?je. 2000-ben lovagi címet kapott.