A csoda bűvöletében

Richard Dawkins

RICHARD DAWKINS könyve életének els? éveit?l kezdve oxfordi kibontakozásáig kíséri a világhír? tudós pályáját, miközben megismerhetjük Az önz? génig vezet? utat is. Dawkins élénk színekkel ecseteli Afrikában töltött, idilli gyermekkorát, és bemutatja hétköznapinak korántsem nevezhet? ?seit és elb?völ? szüleit. Noha diákkorában Elvis Presley hatására még mélyen vallásos volt, a gimnáziumban már nem volt hajlandó letérdelni a templomban. Az általános és középiskolában is kiváló képzésben részesült, de Oxford hozta el számára az igazi szellemi beteljesülést. Dawkins az ?si angol diákváros egyedülálló oktatási rendszerének tulajdonítja tudományos ébredését. Ez a rendszer arra tanítja a diákokat, hogy kérdezzenek, kételkedjenek, ne vizsgaorientáltan és ne tankönyvekb?l tanuljanak, hanem kutatási eredményekb?l, beszélgetésekb?l és vitákból. Oxfordi tanári és kutatói karrierjében komoly változást hozott az 1973-as év, amikor hosszú áramszünetek sújtották Nagy-Britanniát, így Dawkins hosszabb id?re kényszerb?l szüneteltette a számítástechnikára alapozott kutatásait. Mivel akkoriban általános félreértés övezte a természetes kiválasztódás és a csoportszelekció fogalmát, ezért több tudós m?veinek hatására nekilátott – ahogyan ? önironikusan nevezte – „saját bestsellere” megírásának. Ez volt Az önz? gén. RICHARD DAWKINS 1976-ban üstökösként robbant be a köztudatba Az önz? gén cím? m?vével, amelyet további, kimagaslóan népszer? könyvek követtek, közülük több magyarul is megjelent. Dawkins nemcsak a brit Királyi Természettudományos Társaság tagja, hanem a Királyi Irodalmi Társaságé is. Munkásságáért számos rangos kitüntetésben részesült. 2008-ban vonult nyugdíjba az oxfordi Charles Simonyi Intézetben betöltött professzori állásából, de továbbra is tagja maradt az ugyancsak oxfordi Új Egyetemnek. A Prospect Magazin olvasóinak szavazata alapján a világ els? számú gondolkodójának választot Dawkins els? könyve, Az önz? gén alapjaiban rengette meg a biológiai kutatások világát. Dawkins ebben a kötetben használta el?ször a mém szót a kulturális evolúció alapegységére, a mémelmélet pedig azóta is a kortárs kultúra egyik alappillére. A csoda iránti vágy közelebbi betekintést nyújt a tudós személyes világába, és nyomon követhetjük, milyen élmények és állomások vezettek a 20. század egyik legmeghatározóbb m?vének megszületéséig. ,Az isteni téveszme megjelenése óta Richard Dawkins neve egyet jelent a szigorú kételkedéssel és a »briliáns, szenvedélyes, világos, nem köntörfalazó« vitával.” (San Francisco Chronicle)